Így nyár közeledtével valahogy csökken a krémes, nehéz sütemények népszerűsége és átveszik a vezetést, ha rövid időre is, a könnyedebb, hideg, gyümölcsös édességek. Ha pedig esetleg még gyorsan elkészíthető, akkor aztán tuti befutó.
Málnás, habos muffin
A boltból:
Kb. 12-14 darab Albert keksz vagy hasonló mennyiségű háztartási keksz
300 gr krémsajt (én egy Philadelphiát és egy Mascarponét használtam)
150 gr málna
1 evőkanál liszt
1 tojás + 1 tojássárgája
90 gr cukor
250 ml tejszín
A munka:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra és előkészítünk egy 12 darabos muffin formát. A kekszet törjük porrá darálóban. Ez a leggyorsabb módszer. Ha ráérünk és szeretnénk a lelkiismeretünket előre megnyugtatni, hogy sportoltunk mielőtt nekiálltunk sütit enni akkor kapjuk elő a nyújtófát, a kekszet tegyük egy zacskóba, az bugyoláljuk be konyharuhába és mehet a zúzás, csak mintha tésztát nyújtanánk. Ha egy rossz nap után vagyunk akkor pedig elő a húsklopfolót és... minden mérgünket beleadva, suhítsunk oda egy párszor amíg por állagú nem lesz. (Vagy teljesen lenyugodtunk). Terápiának sem rossz, nem?
A vajat olvasszuk fel és keverjük bele a kekszmorzsát. Papírformával béleljünk ki 12 muffin formát és a kekszes-vajas masszát osszuk szét bennük, egy kanál hátával nyomogassuk le, majd tegyünk néhány szem málnát mindegyikbe.
A sajtot a cukorral keverjük krémesre. Nagyon krémesre. A dühlevezető-megnyugtató terápia után jöhet a kellemes őrület. Keverés közben lehet egy kicsit énekelni, hogy tempósabban menjen a munka. Ki-ki kedve szerint választhat a „Jaj, de jó a habos sütemény” és ha már nyári süti, akkor a nagysikerű Neoton sláger a „Nyár van” között. Én ezt választottam. Minden erőmet bevetve krémesítettem és közben énekeltem (na, jó ne túlozzak már ennyire, jó lesz az kornyikálásnak is), hogy „NYÁÁÁÁÁR VAN, ALIG FÜRDŐŐ RUHÁÁÁÁBAN ÉGETEM MAGAM, A NAPON, param papara”. Itt a pillanat, amikor a fakanál addigi unalmas életét egy kicsit izgalmasabbá tehetjük és lehet belőle mikrofon (vigyázat, maszatos), gitár (MASZATOS) vagy dobverő (mondom, MAASZATOOS és aki eddig nem hallgatott rám az most nézze meg a konyhát). Ha már kellően krémes vagy esetleg vége a nótának, akkor mehet bele a tojás és a liszt, újra egy kis keverés, esetlegesen új nóta. Egy nyalat, hogy elég édes-e, és lehet szépen rálapátolni a kekszes alapra. Tegyük a sütőbe és kb. 30 percig süssük vagy amíg már szilárd, de még kocsonyaként remeg. Nagyon magasra fog feljönni, de a sütőből kivéve magába zuhan és ennek így kell lennie. Ha kihűlt tegyük a hűtőbe dermedni egy fél órára. Amíg hűl a muffin, verjük fel a tejszínt habbá és a maradék málnát egy kicsit törjük össze. Nem kell péppé, legyenek benne darabok is. A málnamasszát forgassuk a habba. Kóstoljuk meg (csak kóstoljuk, ne együk meg üresen, meg fogjuk bánni), ha szükséges tegyünk bele cukrot. Ne ijedjünk meg a színtől. Borzasztóan rózsaszín lesz. Olyan igazi bugyirózsaszín. Komolyan, de nagyon jó. A muffinokat vegyük ki a hűtőből és kanalazzuk rá a habot. Aki nagyon flancolni akar, az fagyiskanállal szép kis gombócokat biggyeszthet rájuk. A maradék málnával díszítsük. Tegyük vissza a hűtőbe egy órára (minimum).
Egy óra után jöhet egy nyugágy, egy könyv, napszemüveg, napsütés. És egy muffin a hűtőből. Aztán még egy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése